Login | Register
Forgot your password?

Math Required!
What is the sum of: 1 + 10    

A password will be emailed to you.

2011.05.19.- Winter’s Bone: A hallgatás törvénye

4 OSCAR-JELÖLÉS 2011!
(Legjobb film; Legjobb női főszereplő: Jennifer Lawrence; Legjobb férfi mellékszereplő: John Hawkes; Legjobb adaptált forgatókönyv)

KRITIKA

Van, amikor semmi szükség finomkodásra: a Winter’s Bone odabasz!

Hlavaty Tamás

Ahogy 2008-ban is egy nő szállította le az év egyik legférfiasabb moziját (A bombák földjén), úgy két évvel később szintén egy csajnak köszönhetjük az egyik legkeményebb filmet. Debra Granik rendezőnő Daniel Woodrell regényét dolgozza fel második filmjében, melynek színhelye a missouri-i Ozark hegység. Amerika szinte teljesen ismeretlen arca tárul elénk, egy olyan vidék mutatkozik be, amiről mintha megfeledkezett volna a történelem, ahová nem értek el a civilizáció törvényei (van egy szánalmas seriff, és ennyi), ahol az egyetlen érték a család, az egyetlen igazodási pont a kimondott szó és ahol a közösség még mindig a szemet szemért törvény szerint él. Ebben a környezetben ismerjük meg Ree-t (Jennifer Lawrence), aki mentálisan legyengült anyjával és két kistestvérével él egy faviskóban. Jessup, a lány apja évekkel korábban lelépett, amikor pedig megjelenik a seriff és közli, hogy a hírhedt helyi drogfőző papa nem jelent meg a bírósági tárgyalásán, ezért a házat is elkobozhatják a famíliától, Ree kénytelen maga elindulni és megkeresni Jessupot, legyen élő vagy holt. A Winter’s Bone lehetne akár egy coming of age sztori is, de az az igazság, hogy a tizenhét éves hősnőnk számára a gyermekkor teljesen kimaradt, egyedül nevel két kicsit, anyjáról gondoskodik, ráadásul pokolra kell szállnia, hogy apja sötét hagyatéka alól kihámozza családját. Igazából minden útjába kerülő figura végtelenül undorító, érdekes módon mégsem utálunk senkit, hiszen ebben a környezetben mindenki a helyi játékszabályok szerint él. Lawrence feledhetetlen alakítást nyújt, olyan arányérzék jellemzi játékát, amit sok tapasztaltabb kollegina is megirigyelhetne. A mellékszereplőket is dicséret illeti: a Teardropot alakító John Hawkes, vagy a helyi „maffiafőnök” Thump Milton felesége, Merab (Dale Dickey) is remekel. A Winter’s Bone varázsa azonban a szokatlanul szikár fogalmazásban rejlik, ehhez a realizmushoz nyilván a gazdasági válság és a borús közhangulat is kellett. A rendezőnő remekül használja a tájat, színészvezetésből és feszültségépítésből is jelesre vizsgázott, visszafogottsága a zenével, szavakkal és gesztusokkal pedig csak fokozza a drámát. Némi társadalomkritikát is felfedezhetünk a mozgóképben (nem véletlenül lobog majd minden házon nemzeti zászló, vagy gondoljunk csak a hadsereg-toborzó jelenetre), de Granik alkotása szerencsére nem akar többet, mint egy nehéz sorsú kislányról mesélni egy kőkemény történetet és ezért van ilyen elementáris érzelmi hatással a nézőre.

100 perc, amerikai

Kapcsolódó cikkek:
Démonok között: Az ördög kényszerített
Spirál
2011.09.22.- Srác a biciklivel

Kapcsolódó cikkek:

  1. Vetítés: Winter’s Bone – A hallgatás törvénye
  2. A magazin: 2011. május
  3. Oscar 2011: A csoportkép

 

Szólj hozzá!