Avatar: A víz útja
2022.12.15. (Avatar: The Way of the Water) Az AVATAR: A VÍZ ÚTJA több mint egy évtizeddel az első rész eseményeit követően meséli el a Sully család (Jake, Neytiri és gyermekeik) történetét; a rájuk leselkedő veszélyeket, az életben maradásért vívott harcaikat, az őket sújtó tragédiákat és azt, meddig képesek elmenni, hogy biztonságban tudhassák egymást.
OSCAR-DÍJ 2023
(Legjobb vizuális effektek)
3 OSCAR-JELÖLÉS 2023
(Legjobb film; Legjobb látvány; Legjobb hang)
KRITIKA
„James Cameron elérte, hogy ismét vágyjunk a mozikba, mert olyan élményt, amit az Avatar kínál, csakis ott tapasztalhatunk meg” – írtuk 13 évvel ezelőtt az első rész kapcsán, és ki gondolta volna, hogy ez a mondat mennyire aktuális és fontos lesz a második rész idején is.
Szöllőskei Gábor
Eltelt néhány év a Pandorán az első rész története óta, több is, mint amennyi a valóságban. Ez idő alatt a véglegesen na’vitestbe került Jake Sullynak és kékséges szerelmének, Neytirinek lett négy csemetéje, három saját és egy örökefogadott. A gyerkőcök már tinédzserek, ám nem tudják rendesen kiélvezni fiatal erdei éveiket, mivel az ég népe, vagyis az emberek visszatérnek a bolygóra egy jó kis kizsákmányolásra és bosszúra. Ez utóbbit a Quaritch ezredes (Stephen Lang) és csapata képviselik, akik ezúttal na’viként támadnak, előre kimentett emlékeiket ugyanis beleplántálták egy-egy avatárba. A Sully família pedig emiatt menekülni kényszerül, egy másik na’vitörzsnél (-fajnál), a metkayináknál kérnek menedéket, akik a tenger világával élnek szimbiózisban, épp ezért kissé más a színük, illetve a karjaik s a farkuk is a könnyebb és gyorsabb úszáshoz idomult. A beilleszkedés és a vízi élet persze kihívások sora elé állítja az erdőlakókat, akik hosszútávon itt sem lelnek nyugalomra, Quaritchék ugyanis közelednek…
A történet maga nem kényeztet minket óriási fordulatokkal, ez már az első rész esetében is érvényes volt. Az Avatar anno inkább az alapsztorijával, a kreativitásával, az addig soha nem látott fergeteges látványvilágával és érzelmi hatásfokával nyűgözte le a nézőket olyannyira, hogy a világ legtöbb pénzt hozó filmjévé tegyék azt (s máig övé ez a cím). A víz útja előtt tehát egy gigantikus léc volt, amit meg kellett ugrania. Kapásból hiányzik ugyanis az újdonság varázsa, az eltelt 13 év pedig a felejtéssel, a hájp lankadásával veszélyeztetett. James Cameron szerencsére nem véletlenül bajlódik ennyi időt egy-egy projektjével (jelen esetben többel is, 2 évente várhatók az új részek mostantól), ő mindig megpróbál beleadni anyait-apait, legalábbis azokba a hozzávalókba, amik az első részt ekkora sikerré tették.
Az Avatar – A víz útja kapcsán az első és legfontosabb dolog, ami kijelenthető, hogy ennél lenyűgözőbb vizualitású és grandiózusabb film talán még nem készült. Az IMAX-vászon, a 3D-s térhatás, az elképesztően fotórealisztikus CGI és a 48 fps-szenkvenciák minden idők leglátványosabb mozgóképévé teszik; valóban elképesztő az élmény, ami a mozik ülésein vár minket. És itt a kulcsszó: a mozi! A víz útját csak a vetítőtermekben lehet kimaxolni, csakis ott tapasztalhatjuk meg azt, amit korábban sosem. Otthon, a tévénken már nem lesz akkora a hatás, ezért is fontos, hogy az Avatar folytatása visszacsábítsa a nézőket a mozikba, amelyek továbbra is nyögik a Covid lassan három éve rájuk mért terheit. Bár szerencsére évről évre javul a tendencia, de még messze vagyunk a 2019-es eredményektől.
James Cameron és társai azonban jöttek megmenteni ezt a szórakoztatási formát, A víz útja pedig rá is szolgál a hírnevére: ízig-vérig moziélmény! Igen, talán túl sok az a 192 perces játékidő, és minden bizonnyal jobban meg lehetett volna metszeni azt a filmközepi kb. egyórás pandorai természetfilmet (ami ettől függetlenül ugyanúgy csodás szemcsemege), a finálé nagyjából 40 perces, megállás nélküli akciója azonban kárpótol mindenért.
Ráadásul nemcsak az agyeldobásért felelős vizuális orgia kapcsán lehet örvendezni, hiszen megszívlelendő és sokatmondó ökoüzeneteket ezúttal is kapunk, nem mellesleg pedig remek, rögtön szívünkbe zárható karaktereket is a fő fókuszt kapó, lázadó, de jó szívű Lo’ak (Britain Dalton), Dr. Grace Augustine avatárjának lánya, a Sigourney Weaver által alakított Kiri (aki a többiek közül egy kicsit kirí), a na’vik közt kábé Tarzanként parádézó emberkölyök, Gekkó (Jack Champion), a szabálykövető elsőszülött Neteyan (Jamie Flatters), a tűzrőlpattant, cuki Tuk (Trinity Jo-Li Bliss) vagy a metkayina törzsfőnök csupamosoly lánya, Tsireya (Bailey Bass) személyében. Értük, miattuk érdemes várni a következő részeket, az Avatar kapcsán a generációváltás tehát nemcsak a valóságban, a filmen belül is végbemegy. Ameddig pedig van szív és mágia, addig szívesen alámerülünk Cameron univerzumába.
192 perc, amerikai
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek:
Szólj hozzá!