Az amerikai birodalom bukása
2019.08.29. (La chute de l’empire américain) A harmincas éveiben járó, szégyenlős és szorongós Pierre-Paul a filozófia doktora, de futárként dolgozik. Egy nap hirtelen egy fegyveres rablás közepébe csöppen, és hirtelen ötlettől vezérelve felkap két pénzeszsákot. Hamar rájön, hogy inkább szabadulna a pénztől, de nem tudja, hogyan. Miközben a rendőrség és a maffia is a nyomában van, egy prostituált és egy börtönviselt motoros siet a segítségére… A rangos valladolidi filmfesztiválon FIPRESCI-díjat nyert, a torontói filmfesztiválon is vetítették.
KRITIKA
Bár az Oscar-díjas Denys Arcand (Az amerikai birodalom hanyatlása, Barbárok a kapuk előtt) nyilván többet képzelt bele új művébe, nagyon helyes tingli-tangliként jól működik, s szellemes bűnfilmként sem okoz csalódást.
Kovács Gellért
Már a remek nyitójelenet is miatt megéri megnézni, amelyben a rendkívül bájosan öntelt Pierre-Paul (Alexandre Landry) egy kávézóban magyarázza barátnőjének hosszan – nagyon vékonyan tán épp a Ponyvaregény nyitányát megidézve –, hogy miért túl intelligens ő ahhoz, hogy boldog lehessen. És aztán később sem lesz sokkal rosszabb a film, bár romantikus blődlibe hajló könnyedsége, a valóságra reflektáló, de azért nagyon is mesébe illő fordulatai súlytalanabbá teszik annál, mint amennyit ki lehetne belőle hozni.
De sok okunk nincs a panaszra, hiszen a filozófiamániás futárfiú története, aki belekeveredik egy brutális alvilági rablásba, s egy óvatlan pillanatban lelép több sporttáskányi pénzzel, valóban szórakoztat, néha izgalmas is, s van annyira karakteresen szemtelen, hogy a megtekintés után is emlékezzünk rá egy ideig. A bűnt nem mindig az illegális cselekedet teszi bűnné, hanem hogy milyen célból lép merészet az ember, s leginkább az, hogy mit kezd utána azzal, amihez necces úton hozzájutott – sugallja, nyilván kacsingatva Az amerikai birodalom bukása, ám didaktikus állításához szerencsére legalább tucatnyi szerethető karaktert is csatol – például egy igazán érző szívű luxusprostit (Maripier Morin), s egy börtönből szabadult befektetési tanácsadót (Rémy Girard), aki azon emberek szűk csoportjába tartozik, akiknek jól tud állni a bundesliga-frizura.
Közben pedig kifejezetten kellemes hallgatni a kanadai francia nyelvet, amelyen mifelénk ritkán szólalnak meg filmek a moziban.
127 perc, kanadai
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek:
- Támadás a Fehér Ház ellen 3: A védangyal bukása
- 10.10.28.- Az amerikai
- Az Amerikai pite utolsó szelete
Szólj hozzá!