Top Gun: Maverick

By Echte on 27 May 2022 in Aktuális, Filmkritikák0 Comments

2022.05.26. (Top Gun: Maverick) Miután több mint harminc évet szolgált a flotta egyik legjobb pilótájaként, Pete „Maverick” Mitchell (Tom Cruise) most a neki leginkább megfelelő helyen van: vakmerő tesztpilótaként egyre feljebb teszi a lécet, és ügyesen kitér az előléptetés elől, amely földi szolgálatra kötelezné. Amikor egy osztagnyi Top Gun növendéket olyan különleges küldetésre kell kiképeznie, amilyet élő pilóta még nem látott, Mavericket összehozza a sors a Rooster hívójelű Bradley Bradshaw hadnaggyal (Miles Teller, Whiplash), aki nem más, mint Maverick néhai barátjának, Nick Bradshawnak, azaz Goose-nak a fia… A bizonytalan jövővel szemezve és a múlt árnyaitól kísérve Maverick kénytelen megküzdeni legbelsőbb félelmeivel, és ez a küzdelem egy olyan küldetésben csúcsosodik ki, amely során a legnagyobb áldozatot kell meghoznia azoknak, akiket végül kiválasztanak a repülésre.

OSCAR-DÍJ 2023
(Legjobb hang)

5 OSCAR-JELÖLÉS 2023
(Legjobb film; Legjobb adaptált forgatókönyv; Legjobb vágás; Legjobb vizuális effektek; Legjobb betétdal)

KRITIKA

Nem is csak az a helyzet, hogy megcsinálták (és végre bemutatták!) a közel tökéletes legacy sequelt. Azt, amit elméleti szinten a legutóbbi Sikoly-filmben emlegettek. Hanem az is van, hogy ilyen szédületes látványfilmet alig láthatunk ma már – és akkor is legtöbbször Tom Cruise keze van a dologban.

Kovács Gellért

A helyhiány mellett több okom is van rá, hogy miért nem fejtegetem, mitől lett kultmozi az 1986-os első rész. Az egyik az, hogy aki szereti az amerikai filmeket – és ez akkor is igaz, ha történetesen nem kedveli a Top Gunt – tudja, hogy Tony Scott toborzófilmje hatásos légifelvételei, klipes megoldásai, zenéi s persze Tom Cruise vonzereje miatt lett emblematikus produkciója a hollywoodi filmtörténetnek. A másik, hogy a folytatás egyáltalán nem szorul rá arra, hogy magyarázkodjak az érdekében. És még Top Gun-fannak sem kell lenni, hogy magával ragadja a blockbusterekre fogékony nézőt. Egyszerűen csak hátra kell dőlni, s élvezni, ahogy Cruise és ravasz csapata a felhők fölé repít.
Természetesen van a filmnek rendezője, nem is rossz, Joseph Kosinski (Tron: Örökség, Feledés, A bátrak), de a napnál is világosabb, hogy a Maverick 100%-osan Tom Cruise-é – a címszerepen túl is. Ő az, aki a hosszú évek óta tervezett folytatást végül addig alakítgatta, amíg az nem lett belőle, amit most láthatunk: olyan, még az elvárhatóhoz képest is profi, tökéletesen végigizgulható, igazinak tűnő szuperszonikus attrakciókkal telepakolt akciófilm, amely nem megújítani akarja a műfajt, hanem luxuskivitelben bemutatni, hogyan is kell ezt csinálni. Bár azokat is magához öleli, akik odavannak az eredeti Top Gunért, elsősorban önmagával igyekszik bebizonyítani, hogy ilyen vállalásoknak még mindig a moziban a helye. A legnagyobb vásznon.
A Maverick tiszteli ősét (és annak rajongóit), s meg is bízik benne (bennük) – tán épp ezért lehet az is, hogy a történet jóval egyszerűbb annál is, mint kikeresni a neten egy közepes méretű fotót egy szép vadászgépről: hősünk ugyanolyan fenegyerek maradt, mint volt, csak már középkorú, nem akar tanítani, de majd fog, nem tudja feldolgozni egykori barátjának halálát, de Goose fia segíthet neki s ő is a srácnak, satöbbi, satöbbi. És persze van benne egy bazi veszélyes küldetés. Igen ám, csakhogy a Top Gun: Maverick nem valamiféle remake-ecske, hanem bizonyos szempontból maga az első Top Gun – csak sokkal jobban. Nincs benne propaganda, az ellenséget felségjelzéssel sem bélyegzik, alig hallhatunk zavaró hazafias szólamokat (bár hatalmas amerikai zászló akad), csak az öntudatos, valamennyire önironikus Tom Cruise, néhány tiszteletteljesen kezelt, ismerős mellékszereplő s lelkes fiatalok vannak, akik nem csak az Egyesült Államok népét szeretnék szórakoztatni. Mindenki a helyén, s mindenki tudja, melyik gombot és hol kell megnyomni (az eszközökön és a publikumon is), de leginkább tényleg Cruise érdeme ez az egész, aki ugyan meztelen felsőtestét nem mutatja meg teljesen, s egyébirányú külső-belső hiúsága is vitathatatlan, de hogy nagyon tudja a hapsi, mitől működik a multiplexcirkusz, egészen egyértelmű és lefegyverző erejű.
Ez a mozi akkor is leiskolázta volna a tömegfilmek legjavát, ha olyan szezonban érkezik, amikor nagyobb a tolongás. Ez a mozi ott van minden idők legklasszabb folytatásai között.