Login | Register
Forgot your password?

Math Required!
What is the sum of: 3 + 6    

A password will be emailed to you.

2011.09.15.- Johnny English újratöltve

KRITIKA

Mihez kezdjen az ember egy olyan vígjátékkal, melynek nézése közben időnként könnyesre neveti magát, időnként pedig a friss tömést is kiszívja a jobb felső hármasából?

Szöllőskei Gábor

A legbénább brit titkos ügynök második küldetése ugyanis nagyjából ilyen mókát ígér. Rowan Atkinson, mint az köztudott, főként mozgáskultúrájából merítette poéntárát, Mr. Bean karaktere pedig jócskán kiaknázta már az ebből adódó fricskaözönt. Szükség volt hát Johnny English-re, aki a megszokott fizikai csetlés-botlás mellett verbálisan is működésre próbálja bírni rekeszizmainkat. A jól sikerült 2003-as nyitóepizód után J.E. ismét szmokingot húz, hogy leszámoljon egy merényletekben utazó bérgyilkos-szervezettel.
Az ambivalencia sosem látott méreteket ölt a Johnny English újratöltvében. Nagyjából olyan érzésem volt, mintha egy jó és egy rossz forgatókönyvírója lett volna a filmnek. Az egyik gondoskodott a valóban szellemes poénokról, a másik a kínosakról. Az egyik vetette papírra a film működő akciójeleneteit, a másik a felesleges, pofára esős gegeket. Ez a kettősség végigkíséri Johnny-t is a filmben, aki az egyik pillanatban profi (okos, tud küzdeni stb), a másikban pedig a jól megszokott lúzer (elesik, hülyeségeket beszél stb). Mindezzel együtt (és szerencsére) talán egy leheletnyivel a pozitív irányba leng ki a mérleg, ez pedig természetesen Atkinson érdeme, akinek ennyi év után már nem kell sokat tennie ahhoz, hogy önkéntelen mosolyt varázsoljon ábrázatunkra.

101 perc, amerikai-francia-brit

Kapcsolódó cikkek:
Respect
Tévékritika: A dopping útja
2011.09.22.- Srác a biciklivel

Kapcsolódó cikkek:

  1. Vetítés: Johnny English újratöltve
  2. A magazin: 2011. szeptember
  3. Betiltották Gillian Anderson kampányfilmjét

 

Szólj hozzá!