Egy igazán dühös ember

By Echte on 09 June 2021 in Aktuális, Filmkritikák0 Comments

2021.06.10. (Wrath of Man) H. (Jason Statham) a legutolsó halálos kimenetelű rablást követően újoncként érkezik a Fortico Security csapatához, ahol a biztonsági őrök több millió dolláros szállítmányok védelmét látják el. Amikor az egyik pénzszállítót megtámadják, H. felfedi speciális harci képességeit: a kezdetben visszahúzódó férfiról kiderül, tökéletes lövész, és szemrebbenés nélkül iktatja ki áldozatait. Az őrök kezdenek egyre bizalmatlanabbá válni a mindenre elszánt férfival, akiben tombol a bosszúvágy. Hamarosan világossá válik H. indítéka, aki kegyetlen fordulatot tartogat sokak számára…

KRITIKA

Lassú, kimért, komor Guy Ritchie? Van ilyen is!

Villányi Dániel

Guy Ritchie tipikusan az a rendező, akinek annyira egyedi a stílusa és a világa, hogy az ember azt gondolta róla: sosem tudna vagy akarna valami teljesen másfélét csinálni. Ezzel a stílussal trendet teremtett az ezredforduló környékén, egy alkotói válságból is vissza tudott térni általa, és még, amikor úgy tűnt, hogy hollywoodi iparos lett belőle, akkor is leginkább az olyannyira kedvelt londoni utcai csirkefogóira hasonlított a filmjeiben maga Arthur király, Aladdin vagy Sherlock Holmes is. Sőt, előző filmjével, az Úriemberekkel azt is bebizonyította, hogy bármikor vissza képes térni ahhoz, amiben annyira menő volt, és meg tudja mutatni, hogyan lehet azt menővé tenni most. Ehhez képest következő filmjeként elkészítette egy 2004-es, nem különösebben jegyzett francia akcióthriller, A pénzszállító remake-jét, és nem nagyon mutatkozik más magyarázat erre, mint hogy ki akart próbálni valami teljesen másfélét. Mert ez az alapanyag azért nem túl erős: a története egy klisékből építkező B-akciófilm sztorija, amit csak az tesz némileg érdekessé, hogy az időben ide-oda ugrálva darabonként kapjuk meg az információkat a már megismert karakterek motivációiról, meg hogy mi is történt-történik igazából a szemünk előtt. London helyett Los Angelesben járunk, jó alaposan hangsúlyozva a helyszínt, mintha ez a város valami romlott gonoszságot hordozna magában az óhaza szórakoztató balhéival szemben. Itt nincs helye tréfának, eleve egy kegyetlen gyilkossággal végződő rablással indítunk, ami után a kárvallott pénzszállító céghez egy újonc jelentkezik Jason Statham személyében, és hát nyilván nem pénzt szállítani érkezett a céghez. Lassan bomlik ki a szemünk előtt egy súlyos bosszútörténet, senki ne számítson a szokásos Guy Ritchie-féle poénokra és pörgésre! Színpompás stílusosság helyett itt komor sötétség uralkodik, pergő vágások helyett komótosan vonuló, hosszú beállításokat kapunk, szerethető gazfickók helyett kisszerű arcokat, halott lelkű gonoszokat és egy Supermant. Igen, sajnos a film leggyengébb pontja a főszereplő karaktere, aki megakadályozza, hogy igazán súlyosnak érződjön ez a bosszútörténet, Guy Ritchie minden mesterségbeli tudása ellenére is. Ha ugyanis egy elpusztíthatatlan, mindenkivel fejlövéssel végző, tökéletes akcióhős Jason Statham áll a történet középpontjában, akkor ez sajnos egy B-film marad, hiába a lassan, megfontoltan, hidegen tálalt bosszú. Egy nagyon ügyes kézzel átírt cselekménnyel rendelkező, baromi jól megrendezett B-film, ami nem tudja elérni azt, hogy mi is ugyanolyan komolyan vegyük, mint amennyire ő komolyan veszi magát.