Login | Register
Forgot your password?

Math Required!
What is the sum of: 11 + 6    

A password will be emailed to you.

Színfalak mögött: A legsötétebb óra

„- Mit akartok az emberiségtől?
– HALÁLT…”

Félretéve minden rasszizmust és antiszemitizmust, valljuk be, nem szeretjük a váratlanul felbukkanó idegen látogatókat az otthonunkban, főleg ha az egész bolygónkat akarják… A legsötétebb órában

Feri, a mozigépész

Mert ugye, egy hosszú munkahét után még annak sem örülünk, ha egy nem szívesen látott rokonnal kell megosztani az ebédünket és az otthonunkat, de ha mindezt agresszív alienek várják el, akkor az végképp nem kellemes. Márpedig az inváziós filmek többnyire ebből az alaphelyzetből indulnak ki. Mivel azonban az ilyen mozik általában hatalmas pusztítást mutatnak be, nagy költségvetést is igényelnek. Így nem csoda, hogy bár a földönkívüliek szinte mindig a teljes világunkat akarták, a fő hadszíntér azért többnyire az Egyesült Államok egyik nagyvárosa szokott lenni. Most azonban változik a helyzet, miként változik a világ is, amiben persze a pénznek (is) szerepe van. Ez a film ugyanis nem New Yorkban, Los Angelesben vagy egy másik, többször megostromolt metropoliszban játszódik, hanem Moszkvában! Ebben természetesen nem kis szerepe van annak a Timur Bekmambetovnak, aki Wanted című filmjével már az amerikai közönség számára is bizonyította képességeit, ám érdemes még megemlíteni vele kapcsolatban az Éjszakai őrség és a Nappali őrség című filmeket is, amelyekkel pedig azt mutatta meg, hogy képes hollywoodi szintű látványvilágot kreálni az ottani költségek töredékéért.
Bekmambetov negyvennégymillióból hozta össze ezt a filmet, ami kifejezetten kevésnek számít, az előzetes alapján ráadásul ennek a többszöröse látszik a trükkök minőségén. A rendezést azonban most nem vállalta (valószínűleg inkább készülő filmjeire, a Wanted folytatására és az Abraham Lincoln: Vámpírvadászra koncentrál), hanem az eddig művészeti vezetőként dolgozó (Különvélemény, Harcosok klubja), ám rendezőként még csak egy filmet, az Otthon, biztonságban című thrillert jegyző Chris Goraknak adta a kezébe a „karmesteri pálcát”, aki probléma nélkül levezényelte a produkciót. Az egyetlen gondot a Moszkva környékén fellángolt erdőtüzek és porviharok okozták, melyek váratlanul homályba borították a várost, így a minden órát pontosan kimérő stáb emiatt három hétig várakozni volt kénytelen.
Az alacsony költségvetés, a külföldi helyszín és az újoncnak mondható rendező mellett már túl nagy kockázat lett volna, ha a szereplőgárdát is csak orosz vagy kezdő színészekből válogatják össze, így a nem túl drága, fiatal, de azért innen-onnan már ismert színészek mellett döntöttek a készítők, elvégre a sztori szerint Moszkvában mulató amerikai és angol fiatalok kerülnek szembe a földönkívüliekkel. A lányok szíve biztosan hevesebben ver majd Emile Hirsch (Út a vadonba, Szüzet szüntess, Speed Racer) vagy Max Minghella (Sziriana, Social Network – A közösségi háló) feltűnésekor, a fiúk/férfiak pedig bizonyára szívesen ölelnék át Olivia Thirlbyt (Juno, New York, I Love You, Csak szexre kellesz) vagy Rachael Taylort (A Grace klinika, Transformers) a kritikus pillanatokban. Lesznek persze helyi arcok is a szereplők között, de a világ megmentése feltehetőleg nem rajtuk múlik majd.

Néhány szót az alienekről is, akiknek ábrázolása a filmben meglepően újszerűnek tűnik. Nincs szó a szokásos nagyfejű, szürke humanoidokról vagy undorító szörnyekről, inkább valamiféle energialények támadnak ránk ezúttal, akik ennek megfelelően elsősorban ezért (energiáért) kívánják elfoglalni bolygónkat, ám láthatóan előszeretettel végeznek az emberekkel és állatokkal egyaránt. Hogy ez pusztán ellenszenv, vagy belőlünk is nyernek némi energiát, nos ezt majd csak a moziban…

Idegen arcok

Lássuk, milyen típusú földönkívüliek szokták megtámadni bolygónkat!

Az izomagyúak

Sokmillió fényévnyi távolságról utaznak ide, hogy eljátsszák a faszagyereket. Hódító terveiket rendszerint jelentős technikai fölényükre alapozzák, ami viszont gőgössé is teszi őket, így bukásukat többnyire jelentéktelennek tűnő dolgok, leginkább vírusok (számítógépes vagy valódi, mindegy) okozzák.
Javaslatunk: Bő nyállal tüsszentsük pofán őket, vagy hacker ismerősünk révén törjük fel vezérlő rendszerüket, és telepítsünk gépeikre kártékony szoftvereket (például Geronazzo Mária vírusos képeit).
Itt láthattad őket: A függetlenség napja, Világok harca, A Föld inváziója – Csata: Los Angeles

A sunyik

Suttyomban érkeznek és kezdik el megvalósítani terveiket. Néha évtizedes távlatokban gondolkodva, de mindenképpen csendben, alattomosan, rendszerint a látványos akciók elkerülésével támadnak. Az is előfordul, hogy ők csak előkészítik a nagyobb szabású inváziót. Előszeretettel öltenek emberi alakot, többnyire testrablásos módszerrel, így nehéz megkülönböztetni, hogy ki ember és ki idegen.
Javaslatunk: Nem bízhatsz senkiben, lőjj le mindenkit!
Itt láthattad őket: A parazita, A testrablók támadása, Galaktikus támadás.

A gusztustalanok

Undorító, bűzös lények ezek, akik iránt egy szemernyi szimpátiát sem érzünk, hiszen a félelem mellett leginkább hányingert keltenek az emberben. Így, ha nem támadnának meg minket, valószínűleg akkor is a kiirtásukra szavaznánk.
Javaslatunk: Atomot nekik, atomot a bestiáknak!
Itt láthattad őket: Slither, Starship Troopers – Csillagközi invázió, A dolog

A kioktatók

Technikai fölényükhöz többnyire szellemi felsőbbrendűségi tudat is társul, ami miatt rendszerint lenézik az emberiséget, és kipusztításunkat nevelési célzattal kívánják végrehajtani a rombolás előtti fárasztó kiselőadással. Bár néha az is előfordul, hogy a Föld csak útban van a készülő Galaktikus Autópálya tervezett útvonalán, azaz egyszerű üzletről van szó, semmi személyeskedés.
Javaslatunk: Rá kell venni őket, hogy legalább rövidebb ideig próbálják átérezni az emberi lét sanyarúságát. Ettől könnyen mély depresszióba zuhanhatnak, ami után már nem nehéz elbánni velük.
Itt láthattad őket: Amikor megállt a Föld, Galaxis Útikalauz Stopposoknak

A kísérletezők

Általában ők nem különálló típus, hanem rendszerint a fentebb felsorolt fajtákban vannak jelen jelentősebb számban, valószínűleg Mengele doktorral állíthatók távoli rokonságba. A foglyul ejtett áldozatokon borzalmas kísérleteket (emberi fej állati testre való – vagy fordítva – átültetése és/vagy szexuálisakat) végeznek, amelyeknek tudományos haszna nincs, pusztán élvezetből, a poén kedvéért végzik ezeket.
Javaslatunk: Kölcsönkenyér visszajár alapon a legundorítóbb, legnyálasabb popslágereket kell hallgattatni velük, full hangerőn. Ettől garantáltan kínok között pusztulnak el.
Itt láthattad őket: Támad a Mars!, A függetlenség napja

A szexőrültek

A céljuk a minél nagyobb számban való elszaporodás, de ellentétben az undorító fajtársaikkal, ezt nem valami gusztustalan, mocskos módon teszik, hanem rendszerint egy bombázó csaj testét bitorolva dugatják meg magukat. Az aktus vége persze itt is halál, de lássuk be, hogy ha ilyen kaliberű nőkkel kezdünk, ez amúgy is törvényszerű.
Javaslatunk: Ne ellenkezzünk, legalább a halálunk előtt lesz még egy kellemes élményünk.
Itt láthattad őked: A lény, Életerő

Kapcsolódó cikkek:
Seveled
Bontonfilm: júniusi megjelenések
Downey is másnapos

Kapcsolódó cikkek:

  1. A színfalak mögött: Államtrükkök
  2. Sherlock kulisszái mögött…
  3. Zöld Lámpás: a kulisszák mögött

 

Szólj hozzá!