Szerelmes nehézfiúk
2022.06.02. (Cette musique ne joue pour personne) A szerelem a legváratlanabb helyeket bukkan fel. Szupermarketben, kisvárosi táncstúdióban, egy ízléstelen kanapén, vagy éppen a színpadon. Az észak-franciaországi kikötővárosban élő maffiavezér beleszeret egy pénztárosnőbe. Versírásra adja fejét, hogy így vallhassa meg érzelmeit választottjának, de az alexandrinusok jobban kifognak rajta, mint az éjszaka érkező drogszállítmányok szétosztása. Egyik verőlegénye fejszével indul gyilkolni, de egy csábos amatőr színésznő felborítja a terveit: a férfi lángra lobban az elbűvölő nő iránt, ezért szokásos programjai helyett inkább Sartre szerepét kezdi próbálni a készülő független színdarabban. Egy tinédzser lánynak senki sem akar eljönni a születésnapi bulijába, de egy nap hirtelen megjelenik az ajtóban a titkos szerelme. Minden szereplőt a szerelem vágya mozgat ebben az abszurd humorú, kacagtató komédiában, amely óda a költészethez, a színházhoz és a művészethez.
KRITIKA
Rakj össze egy csapatnyi jópofa francia/belga komikust, hátha valami vicces sül ki belőle.
Tóth Csaba
Régi filmes klisének számítanak a széplelkű gengszterek/bérgyilkosok, hiszen mi lehetne viccesebb annál, mint mondjuk egy rendkívül erőszakos verőember, aki a munkája mellett odáig van a finom költészetért, illetve titkon fülig szerelmes valakibe, és képtelen vallani az érzelmeiről. Erre épít a Szerelmes nehézfiúk című francia komédia is, azzal a jelentős különbséggel, hogy itt nem egyetlen széplelkű rosszfiút, hanem egy csapatnyit ismerhetünk meg. Van itt gyilkosság helyett amatőr színésznek álló (lásd Barry…) gengszter, a pénztáros lányba szerelmes, és neki verseket írni próbáló főnök vagy ott van két tökkelütött, akik gengszteres módszerekkel próbálják elérni, hogy egy kamasz lány összejöhessen az álmai pasijával. Ez a sok, viccesnek tűnő helyzet azonban meglepő módon egyáltalán nem működik Samuel Benchetrit vígjátékában, pedig tényleg jópofa komikusok sorát szerződtette a siker érdekében. Ám hiába erősíti a szereplőgárdát François Damiens, Vanessa Paradis, Gustave Kervern vagy épp Valeria Bruni Tedeschi, a film sosem aknázza ki a benne rejlő lehetőségeket. A poénok és a helyzetek kidolgozatlannak, túlhúzottnak tűnnek, mintha rendesen megírt forgatókönyv helyett a rendező inkább a színészei improvizációira támaszkodott volna. Persze lehet így is piszok vicces komédiákat készíteni (lásd Adam McKay és Will Ferrell közös projektjeit), ám a Szerelmes nehézfiúk inkább azt bizonyítja, hogy ez mennyire nem egyszerű.
107 perc, francia-belga
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek:
Szólj hozzá!