Login | Register
Forgot your password?

Math Required!
What is the sum of: 10 + 5    

A password will be emailed to you.

lordsofchaos01
Our Rating
Your Rating
VN:F [1.9.3_1094]
Rating: 4.7/5 (3 votes cast)

Lords of Chaos: A sötétség gyermekei

2019.05.02. (Lords of Chaos) Oslo, 1987. A 17 éves Euronymous (Rory Culkin) eltökélt abban, hogy az idilli skandináv létből kilépve, Mayhem nevű zenekarával megmutassa a világnak, milyen is a “valódi norvég black metal”. A hozzá hasonlóan fanatikus Dead (Jack Kilmer) csatlakozása után a banda extrém koncertjeinek egyre jobban híre megy, és ezzel együtt egyre mélyebbre merülnek a black metal dogmák bugyraiban. A fékevesztett bulik közepette kezd elmosódni a határ a sötét eszmék és a valóság között, Dead öngyilkos lesz, haláláról Euronymous bizarr fotókat készít, csak hogy növelje a lemezeladásokat. Amikor a zenekar új basszusgitárosa, Varg (Emory Cohen) kezdi túl komolyan veszi a pusztulást dicsőítő dalszövegeket, halálos rivalizálás veszi kezdetét közöttük. Templomokat gyújtanak fel, a sajtó is felfigyel rájuk. Varg-ot letartóztatják, ám Euronymus az esetből is kétes hírnevét építgeti tovább. A börtönből frissen szabadult Varg bajlós találkozót szervez, hogy végleg eldöntsék, ki is a black metal legsötétebb ura…
A Lords of Chaos – A sötétség gyermekei minden idők valószínűleg leghírhedtebb zenekara, a – tragikus események után újjáalakult és ma is aktív, sőt magyar taggal is rendelkező – Mayhem történetét dolgozza fel, megdöbbentő, de megtörtént események alapján. A sötét hangulatú, horrorisztikus elemeket sem nélkülöző thriller/dráma olyan, a kilencvenes évek elején nagy sajtóvisszhangot kiváltott botrányok és bűncselekmények hátterét mutatja be, mint a templomgyújtogatások, rongálások és a végül brutális végkifejlethez vezető zenekaron belüli feszültségek. A részben Budapesten forgatott film zenéjét az elhangzó Mayhem-dalokon túl a világhírű izlandi csapat, a Sigur Rós jegyzi, rendezője pedig a veterán videklip rendező, Jonas Åkerlund, aki olyan zenekarokkal dolgozott már együtt, mint a Metallica, Rammstein, Jamiroquai, The Rolling Stones, U2, Iggy Pop, Ozzy Osbourne, Lenny Kravitz, a Coldplay vagy Queens of the Stone Age, de az ő munkája volt a The Prodigy kultikus „Smack My Bitch Up” videoklipje is.

KRITIKA

Sose nyomd fullba a black metált!

Villányi Dániel

lordsofchaos01A svéd Jonas Åkerlund különös alkotó. Évtizedek óta a világ egyik legmenőbb kliprendezője, aki olyan zenészeknek készített emblematikus videókat, mint Madonna, a The Prodigy, Moby, a Metallica, a U2, vagy Lady Gaga. Eközben néha-néha tesz kitérőket a mozifilmek világába is (A por, Az apokalipszis lovasai), erősen vegyes eredményekkel. Most nagyon úgy tűnik, hogy előtérbe helyezte a filmezést, hiszen idén már a második egészestés rendezése kerül a közönség elé, a kép pedig ismét felemás. Lapunk hasábjain is kitárgyaltuk februárban a netflixes Polart, ami leginkább egy bérgyilkosos képregényadaptáció képében elkövetett, jó ízlés elleni merényletként jellemezhető. Ezek után pedig itt van most a Lords of Chaos, ami nem csak veszettül szórakoztató film, de egészen különleges is: a Mayhem együttes halálesetek és templomégetések övezte sötét történetének elmesélése közben olyan érzékkel egyensúlyoz a különféle szélsőséges hangnemek között, amit csak ámulattal lehet nézni, a végeredmény pedig egy olyasfajta mozi, amihez még csak hasonlót sem láthattunk mostanában – és nem ez az egyik legnagyobb bók, amit egy rendező kaphat?
lordsofchaos02Jonas Åkerlund a nyolcvanas években a Bathory nevű zenekarban dobolt, és akkor szállt ki a többek között épp az ő zenéjük által ihletett, később világhírűvé és hírhedtté vált skandináv black metal mozgalomból, amikor az elkezdett szerinte „túl komoly lenni”. Ez a hozzáállása tökéletesen tetten érhető a Lords of Chaosban is, hiszen végig azzal játszik, hogy a metálos arcok jellemvonásai, elvei, tettei közül melyek csak pózok, és melyek igaziak (nem véletlenül a „pózer” az egyik legnagyobb sértés ebben a szcénában), a hőseinek pedig végül épp az lesz a tragédiája, hogy túl komolyan veszik saját magukat, meg ezt az egész metálosdit. Eközben nem fél kinevetni őket, de míg megmutatja például az olyan helyzetek banális komikumát, hogy le kell vetni a norvég polgári lakás előszobájában a cipőt, ha az ember egy sátánista, véreskezű templomégetőhöz jön látogatóba, közben magukat a véres tetteket is naturalisztikus valóságukban, egyáltalán nem elbagatellizálva ábrázolja, horrorfilmeket megszégyenítő trancsírozással. A kettő pedig nem oltja ki, hanem erősíti egymást, és nem válik közben sem gúnyos szatírává, sem öncélú sokkolássá. Ugyanilyen ügyesen játszik azzal is, hogy valós eseményekről mesél: „Igaz hazugságok, és mindazok alapján, ami igazából történt” – írja ki a film elején. Azaz elkészítette a saját változatát, ami az arcunkba üvölt egy nem túl szofisztikált és rétegzett, de annál ütősebb és őrültebb történetverziót, és ránk bízza, hogy mit kezdünk vele. Mert azért túl komolyan nem akarja venni magát, ahogy az igazán jó metál sem.

voxmeter080

118 perc, brit-svéd-norvég

Lords of Chaos: A sötétség gyermekei, 4.7 out of 5 based on 3 ratings
Reviewed by Echte on 01 May 2019

Szólj hozzá!