Login | Register
Forgot your password?

Math Required!
What is the sum of: 2 + 2    

A password will be emailed to you.

hummingbird01
Your Rating
VN:F [1.9.3_1094]
Rating: 4.0/5 (2 votes cast)

Kolibri kód

2013.05.09. (Hummingbird) Kolibri kód a különleges egység volt katonája, Joey Jones (Jason Statham) története. Katonai bíróság elé állítják, majd hajléktalanként az utcán találja magát. Egy éjjel betör a Covent Garden egyik lakásába, és rájön, hogy a luxus penthouse üresen fog állni három hónapig. Talál hitelkártyát, kocsi kulcsot és egy jól feltöltött bankszámlát, ami csak arra vár, hogy ő megdézsmálja – ő azonban arra használja fel ezt a helyzetet, hogy egyenesbe jöjjön és munkát szerezzen. Leáll az ivással és a drogokkal, és beáll mosogatónak egy kínai étterembe. Hamarosan előléptetik ajtónállóvá és nem hivatalos kidobóvá. Olyan hatékonysággal dolgozik, hogy felkelti egy kínai gengszterfőnök figyelmét, aki felbérli sofőrnek és végrehajtónak.

KRITIKA

Igen, láthatjuk Jason Stathamet hosszú hajjal, de szerencsére a Kolibri kódban messze nem ez a legizgalmasabb momentum.

Arányi Zsuzsanna

Már az is teljesítmény, hogy Jason Statham gyakorlatilag kreált egy brandet magából, és még egy alapvetően (az eredeti koncepció alapján) kevésbé „Jason Stathames” filmből is sikerül tipikus Jason Statham filmet csinálnia. Az azonban, hogy képes volt kitörni a megszokott sablonfigurából, tényleg elismerésre méltó. Márpedig ez a Kolibri kódban – ha nem is maradéktalanul – de sikerült. Nem fog leesni ugyan az állunk a színészi teljesítményétől, de el tudunk vonatkoztatni a vele kapcsolatos percepcióinktól.
Pedig látatlanban a történet éppen ennek ellenkezőjét sejteti. Joey-t (Statham) az afganisztáni frontot megjárt ex-katonát kísérti a múltja. London utcáin húzza meg magát Isabelle-lel, ám egy őket ért támadás során elveszítik egymást. Joey épp egy olyan gazdag férfi lakásába tör be, aki – az üzenetrögzítő tájékoztatása szerint – még jó darabig nem várható haza, ezért úgy dönt, hogy második esélyként ott marad, és megpróbálja rendbe tenni az életét. Amikor kiderül, hogy Isabelle-t meggyilkolták, egyetlen célja marad: megtalálni a felelőst és igazságot szolgáltatni.
Steven Knight, akinek olyan filmek forgatókönyveit köszönhetjük, mint a Gyönyörű mocsokságok, vagy az Eastern Promises – Gyilkos ígéretek, ezzel a filmmel debütált a rendezői székben. Az, hogy előző szkriptjeit olyan direktorok vitték vászonra, mint Stephen Frears, vagy David Cronenberg, egyrészt nyilván jelent némi plusz kihívást, ugyanakkor – a végeredményt elnézve – volt kitől tanulnia. Ráadásul az, hogy most először adaptálhatta filmre a saját gondolatait, kölcsönöz egyfajta plusz személyességet a Kolibri kódnak.
A film másik főszereplője egy apáca, a lengyel származású Agata Buzek alakításában, aki remek választás volt Cristina szerepére, már csak a külseje alapján is. Pont úgy néz ki, ahogyan egy nővért elképzelünk, ugyanakkor van benne valami rebellis. Nem az a tipikus szépség, de vibráló kisugárzása van (Buzek egyébként modellként kezdte pályafutását) – ez pedig remekül illik a figura kettősségéhez. Stathammel pedig végképp egészen furcsa, újszerű párost alkotnak.
Bár a sztori alapján azt hihetnénk, a Kolibri kód egy hullahegyeken átvezető leszámolás története, vagy ha a londoni alvilági élet szerepét vesszük figyelembe, akár egy csavaros thriller is lehetne, de a film igazából egyik sem. Aki tehát hosszas akciójelenetekre, vagy kibogozandó részletekre számít, csalódni fog.
A Kolibri kód ugyanis egy kétszereplős dráma, egy szikár bosszútörténet. A film egyik legkifejezőbb része, amikor a templom képe alatt felcsendül a bolgár énekesnő, Nellie Andreeva varázslatos, imaszerű dala, a Malka Moma. És a kettő együtt valami furcsán bizsergető, transzcendens áhítatot sugároz.

100 perc, amerikai

Kolibri kód, 4.0 out of 5 based on 2 ratings
Reviewed by Echte on 08 May 2013

Szólj hozzá!