Login | Register
Forgot your password?

Math Required!
What is the sum of: 7 + 1    

A password will be emailed to you.

azutolsocsalad01
Our Rating
Your Rating
VN:F [1.9.3_1094]
Rating: 0.0/5 (0 votes cast)

Az utolsó család

2017.05.11. (Ostatnia rodzina) Amilyen különleges volt a lengyel Beksiński család élete, olyan rendkívüli a róluk készült film is. A hetvenes évek közepétől harminc éven keresztül követjük a szürrealista festményeivel nemzetközi hírnevet szerző apát, a nyolcvanas években kultuszstátuszba kerülő DJ és rádiós műsorvezető fiút és a család nőtagjait, akik valahogy próbálják elviselni az excentrikus férfiakat. Lengyelország természetesen rengeteget változott ezekben az évtizedekben, de mi csak a családon keresztül, nagyrészt egy lakótelep két lakásából látjuk a szükségállapotot vagy a rendszerváltást. Az utolsó család a legkevésbé sem életrajzi film, hanem különleges családi tabló, amely egy rendkívül fura famílián keresztül mutatja be az életet a keleti blokkban – anélkül, hogy bármilyen formában is politizálna.

KRITIKA

Egy rém wes andersoni família hétköznapjai a kommunista Lengyelországban.

Kovács Gellért

azutolsocsalad01Sokszor leírtuk már véleményünket, miszerint az életrajzi produkciók sosem attól lesznek igazán hatásosak, hogy a születéstől kísérik a híres embert, hanem sokkal inkább attól, ha az alkotók frappánsan meg tudják ragadni a főszereplő lényegét – vagy azt, ami igazán érdekes lehet belőle egy játékfilmben.
Jan P. Matuszynski első filmjében Zdzislaw Beksinski szürrealista festőművészt és családját a hetvenes évektől a kétezres évek közepéig, vagyis a művész haláláig követi nyomon, illetve nem is kell őket igazán követni, pont ez a lényeg: hisz olyan nagyon ki sem mozdulnak a varsói panelből, ahol együtt él az extrém papa (akinek apokaliptikus műveiért a fél világ rajong), a sokat tűrő, szelíd feleség, mindkét nagymami – s bizony igen sűrűn felbukkan a finoman szólva is labilis elmeállapotú, a maga kissé félelmetes módján igen tehetséges, zenerajongó fiuk.
Mennyi szín ennyi szürkeségben, mennyi elnyomott szabadságvágy a levegőtlenségben… De pont azért működőképes Az utolsó család, mert sikerül jó adag keserű humorral, a helyzetet nem szépítve, sokkal inkább emberivé téve bemutatni a keleti blokk akkori abszurditását, amelyben a szárnyaló szellem sokszor be volt kényszerítve néhány négyzetméternyi betontömbbe, s ott kellett neki érvényesülni, vagy egyszerűen csak nem befásulni. Idősebb Bekinski szerepében a veterán Andrzej Seweryn ráadásul akkorát és olyan részletgazdagsággal játszik, hogy ha a film nem lenne ennyire átgondolt, az ő alakítása miatt is bőven megérné megnézni.

voxmeter070

123 perc, lengyel

Reviewed by Echte on 11 May 2017

Szólj hozzá!