Login | Register
Forgot your password?

Math Required!
What is the sum of: 1 + 5    

A password will be emailed to you.

smallfoot01
Our Rating
Your Rating
VN:F [1.9.3_1094]
Rating: 0.0/5 (0 votes cast)

Apróláb

2018.09.27. (Smallfoot) A jetik békésen élnek biztonságos, tágas, vidám világukban. Az általános boldogságra csupán egyvalami vet árnyat: azok a titokzatos lábnyomok, amelyek egy ismeretlen, titokzatos lénytől származnak. Ám egy jeti, úgy gondolja, tudja a megoldás. Ötlete bátor és furcsa, meglepő és szeszélyes: azt álltja, a titokzatos lény egy addig ismeretlen, kislábú fajtól származik, amelyet rejtőzködő életét él, nehéz megtalálni, de talán érdemes. És elindul, hogy felkutassa az ismeretlen fajt… A Gru és az Őrült, dilis szerelem írói valamint a LEGO-filmek producerei összefogtak, hogy a feje tetejére állítsák az ismert legendát, és egy bolondos, játékos és nagyon vicces animációs komédiát hozzanak létre!

KRITIKA

A jeti bizony létezik, és meglepően vicces élőlény, ha hagyják játszani. Az Apróláb sajnos nem mindig hagyja: tanítani akar nekünk valamit mindenáron.

Soós Tamás

smallfoot01Vajon milyen egy jeti? Azonkívül persze, hogy szőrös, nagydarab, és a hegyekben él? Ez a kérdés feszítette már Boborján lelkét is, amikor megírta a Jetidalt a L’art pour L’art-ban, az Apróláb pedig válaszol a kérdéseire: túró rudit ugyan nem esznek, de fejlett a muzikalitásuk, van kedvenc jetiszámuk, és az sajnos pont olyan, mint a kortárs egyenpopszámok többsége. Az Apróláb a pár éve újra divatba jött, dalolós animációk sorát bővíti (kösz, Jégvarázs!), de ezt leszámítva egy szerethető, jópofa mese. Üdítően régimódi a humora, amikor például a jetihősünk lebucskázik a Himalája csúcsáról, az egy Bolondos dallamok rajzfilmbe is simán elmenne, rögtön a Gyalogkakukk mellé. Karey Kirkpatrick, aki a Csibefutamot írta és a Túl a sövényent rendezte, egy sor ügyes geget írt a jetiknek arról, milyen szörnynek látják az embert, valamint fordítva, az emberek a jetiket, és milyen csivitelésnek/bömbölésnek tűnik a számukra a másik nyelve. Amikor erről az esetlen ismerkedésről szól a mese, akkor minden természetes: a szívmelengető, burleszkes viccek, az ezekből fakadó gondolatok (attól félsz, amit nem ismersz), és a tudásszomj, a kérdezésre, kétkedésre való hajlam is észrevétlenül csepeg a lurkókba. De aztán a nagybetűs üzenet átveszi az uralmat a film felett, és a kaland kiszámíthatóvá válik, a történetbe attól idegen happy endet erőszakol, és megfosztja ezt az ártalmatlan mesét az önfeledt játék örömétől. A poénokért és azért a bizonyos gitárrockos rappelésért azért így is érdemes megnézni a filmet: a 3D fejfájdító és felesleges, de a karakterdizájn ötletes, Scherer Péter szinkronja pedig zseni, mint mindig.

voxmeter060

96 perc, amerikai

Reviewed by Echte on 26 September 2018

Szólj hozzá!