Login | Register
Forgot your password?

Math Required!
What is the sum of: 3 + 10    

A password will be emailed to you.

aremenymasikoldala01
Our Rating
Your Rating
VN:F [1.9.3_1094]
Rating: 0.0/5 (0 votes cast)

A remény másik oldala

2017.09.07. (Toivon tuolla puolen) Wikström utazó ügynök, aki egyszer csak megunja a férfiingekkel való házalást. Hátat fordít munkájának és eddigi életének: nagyobb összeget nyer pókeren, és vesz egy éttermet, hogy a vendéglátásban próbáljon szerencsét. Khaled, a szír fiú egy szénszállító hajó rakománya közé bújva érkezik Helsinkibe. Kérelmét elutasítják, de az országban marad, és egy napon Wikström éttermének hátsó udvarában bukkan fel. A férfi munkát ad neki. Hamarosan szűkszavú, ám annál szorosabb barátság alakul ki az étterem dolgozói – a tulajdonos, a pincérnő, a szakács, a kutya – és a fiatal menekült között.

KRITIKA

Aki Kaurismäki menekült-trilógiájának Ezüst Medve-díjas második felvonásában egy szíriai menni Finnország.

Hungler Tímea

aremenymasikoldala01Azt persze nem mondhatnánk, hogy Khaled (Sherwan Haji) minden vágya a messzi Észak volna, de ha már a teherhajó, amin rejtőzködik, ott köt ki, megpróbálkozik azzal, hogy nyelvrokonainknál kérjen menekültstátuszt.
Biztos vagyok benne: a rendezőlegenda hívei most sem fognak csalódni. Ebben a moziban lényegében minden megvan, ami miatt Aki Kaurismäkit szeretni lehet: a belassult, melankolikus szereplőktől kezdve a fásult humoron át a retró fílingig és az állóképek sorozatáig. Két párhuzamos sorsot látunk (akárcsak a testvérdarabban, a Kikötői történetben), mondhatni, két menekülttörténetet. A már emlegetett Khaled a rommá bombázott Aleppót hagyja maga mögött azt követően, hogy a húgán kívül az egész családját lemészárolták; a középkorú finn ingárus utazó ügynök, Wikström (Sakari Kuosmanen) pedig az alkoholista nejét. Természetesen mindketten egy új és jobb élet reményében: Khaled abban bízik, hogy a húgát valamelyik európai menekülttáborban megtalálja, és menedékjogot kaphatnak; Wikström pedig abban, hogy új vállalkozása – egy az ötvenes-hatvanas évek színvonalán megrekedt étterem – vezetőjeként kiteljesedhet. Két főszereplőnk egy ponton találkozik (néhány kuka mögött az éjszakában – végül is egy Kaurismäki-filmben vagyunk), hogy onnantól a sorsuaremenymasikoldala02k összefonódjon.
A rendező a Kikötői történethez képest menekült-témában tovább lépett. Míg az említett moziban a helyi lakos még „csak” abban segítette a menekültet, hogy az el tudjon utazni egy másik országba; Wikström abban nyújt segédkezet Khalednek, hogy a szír otthonra találjon. Hiszen nem véletlenül párhuzamos a két férfi élettörténete: mindketten az otthon hiányától szenvednek, és mindkettőjük célja, hogy egy újabb közösséget és egy olyan helyet találjanak maguknak, amit ismét az otthonuknak nevezhetnek.
A remény másik oldala egyszerre ábrázolja az empátiára képtelen bürokráciát (a testület, amelyik a menekültkérelmet elbírálja, azzal érvel a befogadás ellen, hogy nem olyan rossz a helyzet Szíriában); és azokat az egyszerű finn civileket, akik nem buknak el az emberségteszten. És bár az előbb említett történetszálakból úgy tűnhet, egy véresen komoly társadalmi drámát látunk, a finn rendező a menekülttábori jeleneteket vagy a bőrfejűek támadását olyan szcénákkal képes feloldani, mint a heringrendelés az étteremben (a pincér a vendégnek egy heringkonzervet hoz ki tányéron) vagy a helyi zenekar repertoárja, netán egy Jimi Hendrix-poszter a falon.
Lehet, hogy Aki Kaurismäki mozija kicsit idealista, de az is lehet, hogy egyszerűen csak humanista. Megszívlelendő tanmese arról, mit is jelent embernek és emberségesnek maradni.

voxmeter080

100 perc, finn-német

Reviewed by Echte on 06 September 2017

Szólj hozzá!