{"id":4493,"date":"2011-09-08T13:01:04","date_gmt":"2011-09-08T13:01:04","guid":{"rendered":"http:\/\/www.vox.hu\/newvox\/?p=4493"},"modified":"2011-09-08T13:01:04","modified_gmt":"2011-09-08T13:01:04","slug":"dvd-kritika-allamtrukkok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.vox.hu\/newvox\/?p=4493","title":{"rendered":"DVD-kritika: \u00c1llamtr\u00fckk\u00f6k"},"content":{"rendered":"

KRITIKA
\n<\/strong><\/p>\n

Szemben\u00e9z\u00e9s a k\u00f6zelm\u00falttal: mag\u00e1n\u00e9let \u00e9s politika fesz\u00fcl egym\u00e1snak a Bush-korszak egyik legcs\u00fany\u00e1bb t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t feldolgoz\u00f3 filmben.<\/strong><\/p>\n

Vill\u00e1nyi D\u00e1niel<\/em><\/p>\n

\"\"<\/a>Sok minden\u00e9rt lehet irigyelni az amerikai filmeseket, el\u00e9g csak a kaliforniai naps\u00fct\u00e9st, a vil\u00e1gszt\u00e1r f\u0151szerepl\u0151ket, az irdatlan k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9seket \u00e9s a sok milli\u00f3 potenci\u00e1lis n\u00e9z\u0151t eml\u00edteni. E film kapcs\u00e1n m\u00e9gsem ezek jutnak az ember esz\u00e9be, sokkal ink\u00e1bb a lehet\u0151s\u00e9g, hogy minden k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb probl\u00e9ma n\u00e9lk\u00fcl forgathatnak filmet mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel ezel\u0151tti fontos, politikai-t\u00e1rsadalmi esem\u00e9nyekr\u0151l, \u00e9s ezen kereszt\u00fcl aktu\u00e1lis, \u00e9rz\u00e9keny k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l. Tehetik pedig mindezt \u00fagy, hogy nem kell f\u00e9lni\u00fck att\u00f3l sem, hogy \u00e1ll\u00e1st foglaljanak, hisz v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcket csak annak fogj\u00e1k tekinteni, ami: egy lehets\u00e9ges \u00e9s (j\u00f3 esetben) relev\u00e1ns n\u00e9z\u0151pontnak a sok k\u00f6z\u00fcl, \u0151k maguk pedig nem lesznek kiki\u00e1ltva idegensz\u00edv\u0171 haza\u00e1rul\u00f3nak \u00e9s\/vagy maradi nacionalist\u00e1nak.
\nAz \u00c1llamtr\u00fckk\u00f6k<\/em> egy 2003-as, megt\u00f6rt\u00e9nt esetet dolgoz fel, melyben egy CIA-\u00fcgyn\u00f6kn\u0151 \u00e9s diplomata f\u00e9rje \u00fatban voltak a Bush-adminisztr\u00e1ci\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra az iraki h\u00e1bor\u00fa kirobbant\u00e1sa \u00e9s a t\u00f6megpuszt\u00edt\u00f3 fegyverekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 titkosszolg\u00e1lati jelent\u00e9sek k\u00f6r\u00fcli suskusok sor\u00e1n, \u00edgy megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k m\u00f3dszeresen t\u00f6nkretenni \u0151ket. A k\u00f6z\u00fcgyekr\u0151l \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelemr\u0151l teh\u00e1t egy csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9net\u00e9n kereszt\u00fcl besz\u00e9l a film, ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en pedig kett\u0151s term\u00e9szet\u0171: egyszerre politikai thriller \u00e9s p\u00e1rkapcsolati dr\u00e1ma.
\n\"\"<\/a>Hogy \u00e9pp mikor melyik, az v\u00e1ltozik. Az \u00c1llamtr\u00fckk\u00f6k<\/em> szok\u00e1sos k\u00e9mfilmnek indul, Doug Liman rendez\u0151 hozza a Bourne<\/em>-filmekb\u0151l a sok k\u00e9zikamer\u00e1s \u201eez most valami nagyon \u00e9l\u0151, nagyon ott vagyunk a k\u00f6zep\u00e9ben\u201d-st\u00edlust, csak \u00e9pp mindent, ami t\u00f6rt\u00e9nik, m\u00e1r l\u00e1ttuk valahol; ami pedig igaz\u00e1n \u00e9rdekesnek t\u0171nne, az a k\u00e9t f\u0151 karakter, \u00e1m az \u0151 viszonyukb\u00f3l pont hogy keveset kapunk ebben a t\u00fal hossz\u00fa els\u0151 szakaszban. Azt\u00e1n j\u00f6n a fordulat, kiborul a t\u00f6megpuszt\u00edt\u00f3 bili, \u00e9s a nagypolitika helyett hirtelen annak a mag\u00e1n\u00e9letre gyakorolt hat\u00e1sa lesz a t\u00e9ma: hogyan v\u00e9szelheti \u00e1t egy h\u00e1zass\u00e1g ezt a vihart. A k\u00e9t kit\u0171n\u0151 sz\u00edn\u00e9sz, Naomi Watts \u00e9s Sean Penn pedig ekkor kezd csak igaz\u00e1n belend\u00fclni: kiemelked\u0151en er\u0151s j\u00e1t\u00e9kuk m\u00e9g a holtpontokon is \u00e1tlend\u00edti a filmet, annak m\u00e1sodik szakasz\u00e1ban.
\nAz \u00c1llamtr\u00fckk\u00f6k<\/em> v\u00e9gs\u0151 \u00fczenete minden leleplez\u00e9s ellen\u00e9re t\u00f6retlen\u00fcl optimista: hitet tesz amellett, hogy a demokr\u00e1cia m\u0171k\u00f6dik, a rendszer alapvet\u0151en j\u00f3, \u00e9s lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edt b\u00e1rkinek arra, hogy ak\u00e1r a legnagyobb hatalommal is szembesz\u00e1lljon, ha oldal\u00e1n az igazs\u00e1g. Tal\u00e1n naivit\u00e1s, de ha valahol, n\u00e9ha igaz lehet, az val\u00f3sz\u00edn\u0171leg t\u00e9nyleg az Egyes\u00fclt \u00c1llamok. Ez\u00e9rt is lehet irigyelni az amerikai filmeseket.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

108 perc, amerikai-arab<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"KRITIKA Szemben\u00e9z\u00e9s a k\u00f6zelm\u00falttal: mag\u00e1n\u00e9let \u00e9s politika fesz\u00fcl egym\u00e1snak a Bush-korszak egyik legcs\u00fany\u00e1bb t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t feldolgoz\u00f3 filmben. Vill\u00e1nyi D\u00e1niel Sok minden\u00e9rt lehet irigyelni az amerikai filmeseket, el\u00e9g csak a kaliforniai naps\u00fct\u00e9st, a vil\u00e1gszt\u00e1r f\u0151szerepl\u0151ket, az irdatlan k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9seket \u00e9s a sok milli\u00f3 potenci\u00e1lis n\u00e9z\u0151t eml\u00edteni. E film kapcs\u00e1n m\u00e9gsem ezek jutnak az ember esz\u00e9be, sokkal ink\u00e1bb a lehet\u0151s\u00e9g, hogy minden k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb probl\u00e9ma n\u00e9lk\u00fcl forgathatnak filmet mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel ezel\u0151tti fontos, politikai-t\u00e1rsadalmi esem\u00e9nyekr\u0151l, \u00e9s ezen kereszt\u00fcl aktu\u00e1lis, \u00e9rz\u00e9keny k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l. Tehetik pedig mindezt \u00fagy, hogy nem kell f\u00e9lni\u00fck att\u00f3l sem, hogy \u00e1ll\u00e1st foglaljanak, hisz v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcket csak annak fogj\u00e1k tekinteni, ami: egy lehets\u00e9ges \u00e9s (j\u00f3 esetben) relev\u00e1ns n\u00e9z\u0151pontnak a sok k\u00f6z\u00fcl, \u0151k maguk pedig nem lesznek kiki\u00e1ltva idegensz\u00edv\u0171 haza\u00e1rul\u00f3nak \u00e9s\/vagy maradi nacionalist\u00e1nak. Az \u00c1llamtr\u00fckk\u00f6k egy 2003-as, megt\u00f6rt\u00e9nt esetet dolgoz fel, melyben egy CIA-\u00fcgyn\u00f6kn\u0151 \u00e9s diplomata f\u00e9rje \u00fatban voltak a Bush-adminisztr\u00e1ci\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra az iraki h\u00e1bor\u00fa kirobbant\u00e1sa \u00e9s a t\u00f6megpuszt\u00edt\u00f3 fegyverekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 titkosszolg\u00e1lati jelent\u00e9sek k\u00f6r\u00fcli suskusok sor\u00e1n, \u00edgy megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k m\u00f3dszeresen t\u00f6nkretenni \u0151ket. A k\u00f6z\u00fcgyekr\u0151l \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelemr\u0151l teh\u00e1t egy csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9net\u00e9n kereszt\u00fcl besz\u00e9l a film, ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en pedig kett\u0151s term\u00e9szet\u0171: egyszerre politikai thriller \u00e9s p\u00e1rkapcsolati dr\u00e1ma. Hogy \u00e9pp mikor melyik, az v\u00e1ltozik. Az \u00c1llamtr\u00fckk\u00f6k szok\u00e1sos k\u00e9mfilmnek indul, Doug Liman rendez\u0151 hozza a Bourne-filmekb\u0151l a sok k\u00e9zikamer\u00e1s \u201eez most valami nagyon \u00e9l\u0151, nagyon ott vagyunk a k\u00f6zep\u00e9ben\u201d-st\u00edlust, csak \u00e9pp mindent, ami t\u00f6rt\u00e9nik, m\u00e1r l\u00e1ttuk valahol; ami pedig igaz\u00e1n \u00e9rdekesnek t\u0171nne, az a k\u00e9t f\u0151 karakter, \u00e1m az \u0151 viszonyukb\u00f3l pont hogy keveset kapunk ebben a t\u00fal hossz\u00fa els\u0151 szakaszban. Azt\u00e1n j\u00f6n a fordulat, kiborul a t\u00f6megpuszt\u00edt\u00f3 bili, \u00e9s a nagypolitika helyett hirtelen annak a mag\u00e1n\u00e9letre gyakorolt hat\u00e1sa lesz a t\u00e9ma: hogyan v\u00e9szelheti \u00e1t egy h\u00e1zass\u00e1g ezt a vihart. A k\u00e9t kit\u0171n\u0151 sz\u00edn\u00e9sz, Naomi Watts \u00e9s Sean Penn pedig ekkor kezd csak igaz\u00e1n belend\u00fclni: kiemelked\u0151en er\u0151s j\u00e1t\u00e9kuk m\u00e9g a holtpontokon is \u00e1tlend\u00edti a filmet, annak m\u00e1sodik szakasz\u00e1ban. Az \u00c1llamtr\u00fckk\u00f6k v\u00e9gs\u0151 \u00fczenete minden leleplez\u00e9s ellen\u00e9re t\u00f6retlen\u00fcl optimista: hitet tesz amellett, hogy a demokr\u00e1cia m\u0171k\u00f6dik, a rendszer alapvet\u0151en j\u00f3, \u00e9s lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edt b\u00e1rkinek arra, hogy ak\u00e1r a legnagyobb hatalommal is szembesz\u00e1lljon, ha oldal\u00e1n az igazs\u00e1g. Tal\u00e1n naivit\u00e1s, de ha valahol, n\u00e9ha igaz lehet, az val\u00f3sz\u00edn\u0171leg t\u00e9nyleg az Egyes\u00fclt \u00c1llamok. Ez\u00e9rt is lehet irigyelni az amerikai filmeseket. 108 perc, amerikai-arab","protected":false},"author":4,"featured_media":4495,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[9,5,253],"tags":[],"class_list":["post-4493","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-a-magazin","category-aktualis","category-filmkritikak"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.vox.hu\/newvox\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4493","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.vox.hu\/newvox\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.vox.hu\/newvox\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.vox.hu\/newvox\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.vox.hu\/newvox\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4493"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/www.vox.hu\/newvox\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4493\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4499,"href":"https:\/\/www.vox.hu\/newvox\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4493\/revisions\/4499"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.vox.hu\/newvox\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/4495"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.vox.hu\/newvox\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4493"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.vox.hu\/newvox\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=4493"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.vox.hu\/newvox\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=4493"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}