\n(Legjobb film; Legjobb f\u00e9rfi f\u0151szerepl\u0151: Austin Butler; Legjobb f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s: Mandy Walker; Legjobb l\u00e1tv\u00e1ny; Legjobb v\u00e1g\u00e1s; Legjobb jelmez; Legjobb maszk; Legjobb hang)<\/em><\/p>\n
KRITIKA<\/strong><\/p>\n Baz Luhrmann t\u00f6vig nyomta a k\u00e9pzeletbeli g\u00e1zped\u00e1lt: a rock and roll kir\u00e1ly\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 \u00e9letrajzi m\u0171ve brut\u00e1lis energi\u00e1kat mozgat meg, mag\u00e1val ragad, nem enged, \u00e9s nem is lass\u00edt a v\u00e9gkifejletig. A 75. Cannes-i Filmfesztiv\u00e1lon t\u00edzperces ov\u00e1ci\u00f3val fogadt\u00e1k.<\/strong><\/p>\n Cs\u00e1kv\u00e1ri G\u00e9za<\/em><\/p>\n![\"elvis01\"](\"http:\/\/www.vox.hu\/newvox\/wp-content\/uploads\/2022\/06\/elvis01.jpg\")
<\/a>Mindenki ismeri Elvist. B\u00e1r igen fiatalon, 42 \u00e9ves kor\u00e1ban hunyt el m\u00e9g 1977-ben, a mai napig a legt\u00f6bb lemezt eladott sz\u00f3l\u00f3 el\u0151ad\u00f3. A dalait akkor is ismerj\u00fck, ha direkt nem hallgattuk \u0151ket soha, kultur\u00e1lis \u00e9s zenei hat\u00e1sa megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen \u00e9s kiker\u00fclhetetlen. Jelent\u0151s\u00e9g\u00e9nek monument\u00e1lis volta \u00e9s hal\u00e1l\u00e1nak k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei miatt igen vakmer\u0151 v\u00e1llalkoz\u00e1s \u00f6n\u00e9letrajzi filmet k\u00e9sz\u00edteni r\u00f3la, mert sokak \u00e9rzelmeit s\u00e9rtheti, ugyanakkor a rajong\u00f3i katarzis is lehets\u00e9ges szcen\u00e1ri\u00f3. Nos, Baz Luhrmann szem\u00e9ly\u00e9ben egy kvalit\u00e1sos m\u0171v\u00e9sz kez\u00e9be ker\u00fclt a projekt, mivel \u0151 k\u00e9pes egyszerre szerz\u0151i \u00e9s grandi\u00f3zusan hollywoodi lenni, s most mindk\u00e9t er\u00e9ny\u00e9t kihaszn\u00e1lta. Fogalmazzunk \u00fagy, Luhrmann mindent bevetett a\u00a0Moulin Rouge<\/em>-t\u00f3l a\u00a0R\u00f3me\u00f3 \u00e9s J\u00fali\u00e1<\/em>ig: az\u00a0Elvis<\/em><\/a>\u00a0\u00edgy egy igazi kir\u00e1lydr\u00e1ma \u00e9s egy modern musical kever\u00e9ke. A nyit\u00f3jelenett\u0151l fogva az eg\u00e9sz film olyan energikus, hogy azonnal ber\u00e1ntja a n\u00e9z\u0151t. Ami azonban \u00e9rdekes, hogy nem Elvisszel, hanem Tom Parker ezredessel. J\u00f3l \u00e9rezte Luhrmann, hogy Elvis Presley azon t\u00fal, hogy egy csoda, \u00e9let\u00e9nek dr\u00e1mais\u00e1ga a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte l\u00e9v\u0151 emberekkel val\u00f3 k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban rejlik.
\nSokkal jobban illene a filmre az\u00a0Elvis \u00e9s a vil\u00e1g k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte<\/em>\u00a0c\u00edm, \u00e1m a l\u00e9nyeg, hogy a sors\u00e1t igen komolyan befoly\u00e1solt\u00e1k az emberi term\u00e9szet gyarl\u00f3s\u00e1g\u00e1b\u00f3l k\u00f6vetkez\u0151 dolgok, a legnagyobb hat\u00e1ssal pedig az ezredes volt az esem\u00e9nyekre. Baz Luhrmann megmutatja, mif\u00e9le ember volt \u0151. Hogy v\u00e1ndorcirkuszosk\u00e9nt kezdte, majd onnan v\u00e1ltott a country roadshow-ra, hogy azt\u00e1n egyszer csak megl\u00e1ssa maga el\u0151tt \u00e9lete nagy lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t: a feh\u00e9r fi\u00fat, aki \u00fagy \u00e9nekel, mint egy afroamerikai. Mivel \u0151 az\u00a0Elvis<\/em>-film narr\u00e1tora, el is hinti az \u00f6r\u00f6k b\u00f6lcsess\u00e9get: csin\u00e1lhatsz az \u00e9letben t\u00edz h\u00fclyes\u00e9get is, ha egyszer lesz egy igaz\u00e1n j\u00f3 \u00f6tleted. Mi tagad\u00e1s, mer\u00e9sz l\u00e9p\u00e9s volt az ezredest szinte f\u0151szerepl\u0151nek megtenni a filmben, \u00e1m abb\u00f3l a szempontb\u00f3l viszont v\u00e9gletesen izgalmas, hogy ebb\u0151l a kimondottan simlis, sz\u00e9lh\u00e1mos, p\u00e9nz\u00e9hes, \u00e1m mindezek mellett szenved\u00e9lybeteg karakterb\u0151l, akinek van annyi esze \u00e9s k\u00e9pess\u00e9ge, hogy hazudjon, egy shakespeare-i szint\u0171 intrikust lehessen gy\u00farni a moziv\u00e1sznon. Tom Hanks szem\u00e9ly\u00e9ben pedig egy olyan sz\u00edn\u00e9szt szerz\u0151dtettek, aki mindezt k\u00e9pes volt \u00e9letre kelteni. Az \u0151 tolm\u00e1csol\u00e1s\u00e1ban egy olyan figur\u00e1t l\u00e1tunk, akinek olykor m\u00e9g mi is elhissz\u00fck, hogy csak j\u00f3t akar. M\u00e9g Elvis anyj\u00e1nak hal\u00e1la \u00e9s apja alkalmatlans\u00e1ga ut\u00e1n is v\u00e9delmez\u0151 sz\u00fcl\u0151k\u00e9nt l\u00e9p fel, m\u00e1skor pedig annyira ellenszenves, hogy szinte kellemetlen n\u00e9zni a filmet, annyira \u00f6nz\u0151 \u00e9s\u00a0<\/a>gonosz. \u00c9s h\u00e1t, valljuk be, az ezredes ilyen volt, Elvist m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt \u00e9s emberk\u00e9nt mag\u00e1hoz l\u00e1ncolta, \u00e9s megnyomor\u00edtotta. Parkert kiz\u00e1r\u00f3lag a p\u00e9nz \u00e9rdekelte, a kliense, mint emberi l\u00e9ny, nem. Mindent Parker ir\u00e1ny\u00edtott a zen\u00e9t\u0151l a filmekig, Elvisnek semmi belesz\u00f3l\u00e1sa nem lehetett. A k\u00f6lts\u00e9geket szerette m\u00e1s nyak\u00e1ba varrni, viszont maxim\u00e1lis profitot csavart ki mindenb\u0151l \u00e9s mindenkib\u0151l. Luhrmann van annyira k\u00edm\u00e9letlen, hogy a t\u00e9nyeket nem akarja sz\u00e9p\u00edteni, ugyanakkor van annyira cinikus is, hogy a m\u0171ben folyamatosan tagadja a felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t. S\u0151t, azt egyenesen a rajong\u00f3kra tereli, mondv\u00e1n, \u0151 teremtette meg Elvis Presley-t, akit ezut\u00e1n a \u201eszeretet \u00f6lt meg\u201d.
\nMindezek ellen\u00e9re ne gondoljuk azt, hogy\u00a0Elvis<\/em>\u00a0c\u00edm alatt egy Tom Parker ezredes-filmet n\u00e9z\u00fcnk. Luhrmann ugyanis t\u00f6rekszik a lehetetlenre, \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1lja mozg\u00f3k\u00e9pen visszaadni a jelens\u00e9get. Ehhez megtal\u00e1lta Austin Butlert, aki nem imit\u00e1lja vagy elj\u00e1tssza Elvist, hanem megd\u00f6bbent\u0151 m\u00f3don \u00e9letre kelti. A m\u0171 tal\u00e1n legfontosabb r\u00e9sze kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti szempontb\u00f3l, hogy m\u00e9lyre megy: a kir\u00e1ly st\u00edlus\u00e1t visszavezeti a fekete gospeles \u00e9s a rhythm and bluesos gy\u00f6kerekig, \u00e9s r\u00e1mutat a kir\u00e1ly BB Kinggel val\u00f3 szakmai \u00e9s szem\u00e9lyes kapcsolat\u00e1ra, ami az\u00e9rt nem szokott minden biogr\u00e1fia r\u00e9sze lenni.
\nA felfedez\u00e9s alapjai is pontosak: Presley els\u0151 rajong\u00f3ja, Oscar Davis aj\u00e1nlja Elvist Parker figyelm\u00e9be, mint a \u201ememphisi fi\u00fat, aki\u00e9rt megvadulnak a n\u0151k\u201d. Rekonstru\u00e1lj\u00e1k az 1955-\u00f6s Hank Snow Tourson l\u00e9v\u0151 fell\u00e9p\u00e9s\u00e9t, ahol kital\u00e1lja azt a sz\u00ednpadi mozg\u00e1st, ami miatt meg\u0151r\u00fclnek a n\u0151k. Majd k\u00f6vetkezik a katona l\u00e9t, a szerelem \u00e9s a h\u00e1zass\u00e1g (amelyn\u00e9l a menedzser szerint\u00a0<\/a>nagyobb baj nem is t\u00f6rt\u00e9nhetett volna), majd az ezut\u00e1n k\u00f6vetkez\u0151 hollywoodi id\u0151szak rosszabbn\u00e1l rosszabb filmszerepekkel \u2013 mert az ezredes arra t\u00f6rekedett, hogy a saj\u00e1t \u00e9lete legyen \u00e1lomgy\u00e1ri. Kiemelt szerephez jut, hogy 1968-ban az ezredes \u00fczent az RCA testv\u00e9rv\u00e1llalat\u00e1nak, az NBC-nek, hogy hajland\u00f3 lenne Elvist egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171sorban szerepeltetni. Ez volt a h\u00edres visszat\u00e9r\u00e9s, a\u00a0The Singer Special<\/em>\u00a0\u2013 itt mutatta Elvis el\u0151sz\u00f6r a l\u00e1zad\u00e1s jeleit, hogy megfeledkezett a kar\u00e1csonyi dalokr\u00f3l. Majd persze k\u00f6vetkezik az \u00f6t\u00e9ves rabs\u00e1g az Las Vegas-i Intercontinental hotelben, illetve a menedzser legnagyobb b\u0171ne, hogy soha nem engedte Elvist k\u00fclf\u00f6ldre turn\u00e9zni. A filmes olvasat szerint ez volt az ellene elk\u00f6vetett legnagyobb b\u0171n. Sokkol\u00f3 \u00e9lm\u00e9ny!<\/p>\n